Pulyka újhagymás tejszínes mártással és burgonya chips-sel

Rég nem írtam. Sok minden történt az utóbbi időben, rengeteg változás, így sehogy sem jutottam odáig, hogy leírjam a receptjeimet. Most igyekszem pótolni. :)
Mostanában egyre többet rögtönözök. Nézem a különböző gasztro műsorokat és próbálok kilépni a komfort zónámból. Persze még óvatosan, hisz nem régóta főzök, és rengeteg mindent nem tudok.
Szerencsére a fogások sikert aratnak, én pedig egyre vállalkozó szelleműbb leszek azt hiszem.

A mai menü: Pulykamedalion tejszínes újhagymás mártással, burgonya chips-sel.

Hozzávalók 2 személyre:

4-5 db pulykamedalion
4 db újhagyma
2 dl főzőtejszín (  15-20% körüli)
4 db burgonya
só, bors


A húst megtisztítom, és én mindegyiket kettőbe vágtam, így könnyebb volt sütni. Sózom borsozom őket, ha van akkor egy kis snidling (metélőhagyma) is mehet rá. majd olajon, lassú tűzön lefedve párolom. Kell neki idő.
Míg a hús párolódik megpucolom a burgonyát, és vékony karikákra szeletelem. tepsibe sütőpapírt teszek, megkenem egy kis olajjal, erre teszem rá a karikákat, majd megkenem a tetejüket is és lefedem egy újabb sütőpapírral. 200 °C -os sütőbe teszem és hagyom megpirulni.

Közben figyelek a húsra, és ha elég puha leveszem a  fedőt, feljebb kapcsolom, és hagyom, hogy szépen lepiruljon minden oldala.

Végül elkészítem a mártást. az újhagymát kb. fél centis karikákra vágom, és kevés olajon picit meg pirítom. majd ráöntöm a tejszínt, hozzáadom a sót, borsot, és hagyom, hogy felforrjon. 1-2 percig kevergetem, majd leveszem.
Frissen tálalva  a legfinomabb. :)

Jó étvágyat!

Harc az Eclair fánkkal

Már régen terveztem eclair-t sütni. Ma végre idő és alkalom is volt rá, hisz vendégeket vártunk. :) Nem is voltam rest, belefogtam hát. A receptet egy francia oldalról néztem ki. A végeredmény nagyon jó lett, de meggyűlt a bajom a tésztával, ugyanis a belseje nem sült meg. Eléggé elkeseredtem, úgy éreztem ez itt most az eclair-rel való rövid, de viharos kapcsolatom vége. Ráadásul a hozzávaló cukrászkrém se akart sűrűsödni.

Aztán láss csodát a krém tökéletes lett, a fánkokat meg kettévágtam és kicsit sütöttem őket, hogy a belsejük is jó legyen. Így mentettem meg 14 darab fánkot. :)

Szerencsére sikerük is volt, úgyhogy bátran osztom meg a receptet. Bár azt nem tudom, hogy a mi sütőnkkel volt-e baj, de lehet nem árt követni az én taktikámat. Bár remélem más sikerrel jár.

Tészta hozzávalók ( 14 kisebb (kb 7-8 cm) fánk lett)

6 cl víz
6cl tej
5 dkg margarin
10 dkg liszt
2 tojás
2 kávés kanál cukor


A vizet, tejet, cukrot és margarint,  edénybe tesszük és felforraljuk. Hozzáadjuk a lisztet és gyorsan keverve, hogy ne legyen csomós 1-2 perc alatt összedolgozzuk. Ragacsos tészta lesz. Levesszük a tűzről és egyenként belekeverjük a tojásokat.
Ezután egy habzsákot veszünk, és kb 7-12 cm hosszúságú rudacskákat nyomunk a tepsibe (sütőpapírral bélelt)
Hagyjunk helyet köztük, kicsit megnőnek.
200 fokon 20-30-ig sül. Akkor jó, ha kopog, és szép barnák a repedések is.

Míg a tészta sül, van idő elkészíteni a cukrászkrémet. Ez egy igen praktikus krém, mert nem túl nehéz, és bárhogy ízesíthető. Ez itt a sima vaníliás alaprecept. Az eclair adaghoz mérve én  a következő mennyiségekkel csináltam.

fél liter tej
10 dkg cukor
2 tojás sárgája
5 dkg kukorica keményítő
vaníliás cukor


További hozzávalók:

gyömölcsök
habtejszín

A tejet a vaníliás cukorral lassan felforralom, közben a tojássárgáját összekeverem a cukorral és keményítővel. Ha a tej felforrt, hozzáadom a cukros tojást, és addig keverem, míg elkezd besűrűsödni. Szép sárga, puding állagú krémet kell kapnunk.

Ekkor már biztos megsültek a fánkok, úgyhogy nincs más dolgunk mint a dekorálás. :)
A fánkokat hosszában félbe vágjuk, és megtöltjük a krémmel, rárakjuk a gyümölcsöket. (én áfonyát és málnát vettem most) Majd a felvert tejszínhabot.
A tetejére tehetünk porcukorból készült mázat.
Érdemes a hűtőbe tenni, kicsit jobban megdermed. Elég lágy és krémes ugyanis. :)

Esős nyári este zöldségekkel

A főiskolai hűhó kellős közepén tartok, és ilyenkor kevés időm jut kikapcsolni. Ma viszont elhatároztam, hogy bármi van, végre főzőcskézek egy kicsit. :) Mivel annyi a friss zöldség a piacon, én amúgy is próbálok egészségesebben étkezni, egy jó kis zöldséges csirke mellett döntöttem.

A recept ez esetben elég rugalmas, mert biztos mindenkinek megvan a kedvence. Én személy szerint nem vagyok nagy zöldség evő, ezért óvatosan válogattam elsőre.

Curry-s zöldséges csirke

Hozzávalók:

1 egész csirkemell

1 kisebb cukkini

1-2 db sárga répa

kb 20 dkg zöldborsó

fél póréhagyma

7-8 kisebb újkrumpli.

A zöldségeket megtisztítom, megpucolom, és kis kockákra vágom. (Én a cukkinit nem pucoltam meg. )

A csirkét szintén kockára vágom, megsózom, borsozom, majd olajban kisütöm. Mikor már mindenhol fehér, adok hozzá 2 kávéskanálnyi curry port, majd hagyom a csirkét megpirulni. ezután kiszedem egy tálba, és beleöntöm a zöldségeket ugyanabba az olajba. Érdemes figyelni rá, hogy a zöldségek különböző idő alatt puhulnak meg, úgyhogy én a következő sorrendet javaslom. (krumpli, répa, cukkini, póréhagyma és borsó.) A zöldségeket is megsózom, és adok hozzá még egy kis curry-t.
Ha átpirultak, hozzáöntöm a csirkét, 1-2 percig kevergetem, hogy összeérjenek az ízek, és már kész is. :)
Nagyon kellemes és laktató, mégis egészséges. Különösen ajánlom azoknak, akik nem olyan nagy zöldség evők, mert jó alkalom arra, hogy picit megbarátkozzanak velük. :)

Jó étvágyat!

egy falat Franciaország, azaz az első Quiche

Mostanában nagyon sűrűek a napjaim, diplomamunkát csinálok, nyelvvizsgára készülök, így alig jut időm a főzésre, sütésre. Ma azonban, végre elég korán értem haza, és úgy döntöttem, kijár egy kis szórakozás, szóval nekiláttam a már hetek óta tervben lévő quiche sütésének. :)

A Quiche egy francia egytálétel, egyfajta pite, amit telepakolhatunk mindenféle zöldségekkel, vagy hússal. Én kb. egy éve ettem először Franciaországban, és rögtön a kedvencem lett. Itthon meg is próbáltam bolti leveles tésztából, de nem sikerült igazán. Azóta vágytam rá, hogy végre készíthessek. Most sikerült. :)
Ha az ember ismeri az eredeti francia változatot, nehéz a dolga, mert ott teljesen más alapanyagok állnak rendelkezésükre. Először is a franciák Creme fraiche -e egy tejföl és tejszín közötti nagyon síros krém, ami sütéskor szépen megdermed, valamint a gyakran használt lardon, ami húsos szalonna, és lehet kapni, nagyon jó előre darabolt kiszerelésben, nálunk nem kapható.
A Creme fraiche-t minél magasabb zsírtalmú tejsznínnel, a lardont pedig tarjával, angolszalonnával helyettesíthetjük.
A receptben a legismertebb Quiche Lorraine receptjét írom le. :)

Hozzávalók:

Tésztához:

25 dkg liszt
15 dkg margarin
1 tojás
1 kk só
1 e.k tej

Krémhez:
 2,5 dl tejszín (min. 33%-os)
20 dkg  sajt (trappista, vagy ementáli )
20 dkg főtt tarja, vagy angol szalonna
2 nagyobb újhagyma
2 tojás
só
bors

A margarint kis kockákra vágom, a liszttel és a tojással egy tálba teszem, hozzáadom a sót, és összedolgozom, míg egy gyúrható tészta nem lesz belőle. Mikor már majdnem kész, hozzáadok egy evőkanál tejet és jól összedolgozom, ha összeállt, kb 10-15 percre a hűtőbe teszem.
Ez az idő épp jó arra, hogy előkészítsük a krémet.

A tarját/ szalonnát, olajon lepirítom, majd hozzáadom a felkarikázott újhagymát.
A tojásokat felverem, beleöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, majd a reszelt sajt egy részét is hozzáadom.

Ha letelt a 10-15 perc kiveszem a tésztát, és belenyomkodom a pite formába (Lehet nyújtani is, de őszintén nekem az nem erősségem. kb fél cm vastagra) megszurkálom villával, és újabb 10 percre a hűtőbe teszem.  Ezután 200 °C -ra melegített sütőbe teszem, úgy hogy pitesúlyt teszem rá (pl. sütőpapírt terítek a tésztára, és babot öntök rá. ) Kb 15 percig sütöm, majd leveszem a pitesúlyt és visszateszem 5-6 percre, hogy egy kis színt kapjon.

Ha ez megvan, ráöntöm a tarját és hagymát, majd a tejszínt. Végül a tetejét megszórom a reszelt sajttal, és visszateszem a sütőbe, nagyjából 20 percre. Hagyom, hogy a sajt szépen megpiruljon.

Jó étvágyat hozzá! :)

Újabb kalandok a keltésztával. :)

Ma hosszabb idő után végre megint kijutottam a konyhába.
Hétfőn forgatni megyek, és többek közt én lettem megbízva a catering-gel.  Ha már enyém a feladat, nem elégedtem meg sima szendvicsekkel, hanem rögtön előszedtem kedvenc keltészta receptjeimet.
Így lett a menü csirkés szendvics focacciában, valamint  kakaós csiga és lekváros briós. :)

A focacciáról már többször írtam, az édes péksütiket viszont most először csináltam.
az alaprecept, a már leírt briósé, amit itt olvashattok: http://pizzabriochepancake.blogspot.hu/2015/05/nincs-itthon-kenyer-sussunk-briost.html

50-50 dkg lisztből csináltam őket. A lekváros brióst muffin sütőben sütöttem, ebből 12 szép nagy darab lett.  A megkelt tésztából maréknyi darabokat téptem, kicsit átgyúrtam, kicsit a kezemmel szétlapítottam és a közepébe tettem a lekvárt, összefogtam a sarkait és kis gombócot formáztam belőle. Ezeket, vajazott, lisztezett muffin formába tettem,  megkentem tojássárgájával, megszórtam cukorral,  és 180 fokon kb. 20-25 percig sütöttem.

A kakaós csiga tésztáját kinyújtottam, nagyjából fél centi vastagra, ezután megszórtam a tészta egész felületét kakaóval és cukorral ( két evőkanál kakaó és kb 4-5 evőkanál cukor). Ezután feltekertem mint a rétest és kb. 1 cm vastag szeleteket vágtam belőle. megkentem tojássárgájával és 180 fokon ugyancsak 20-25 percig sütöttem.
Nekem 50 dkg lisztből kb 22 darab lett. :)

Jó étvágyat hozzá! :)

Bruschetta, az egyszerű, de nagyszerű

Nagyon szeretem az olasz ízeket. Mindig azonban nincs idő, meg lehetőség, tésztát főzni, vagy pizzát sütni. Ilyenkor fogom magam és Bruschettát készítek.
A Bruschetta nagyon egyszerű, szintén sokféleképpen variálható. Én itt egy saját verziót mutatok be, ami szerintem nem sokban különbözhet az eredeti paradicsomos változattól. De elkészíthetjük, különböző zöldségek, gomba, sőt akár hús hozzáadásával is. Előnye, hogy tényleg 2-3 perc alatt kész, és pirítóssal, vagy egy előzőnap elkészített focacciával (http://pizzabriochepancake.blogspot.hu/2015/05/focaccia-kirandulasra-de-tulajdonkeppen.html ) igazi toszkán hangulat varázsolható az asztalra :)

Recept 3-4 személyre:


4-5 nagyobb paradicsom
3 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olívaolaj
só
Ha lehet, friss oregáno és bazsalikom

A paradicsomokat apró kockára vágjuk, egy tálba tesszük, majd ízlés szerint sózzuk. Fokhagymanyomóval hozzáadjuk a fokhagymát, majd az olívaolajat. (nem kell túl sok, mert elég leveses a paradicsom, és elfog ázni a kenyér.) Végül az oregánot és a bazsalikomot. Azonnal lehet fogyasztani, de ha egy fél órát hagyjuk állni, akkor jobban összeérnek az ízek.

Pirítósra rápakolva, vagy, ha van grillezős melegszendvics sütő, abban sajttal a tetején megsütve nagyon kellemes reggeli, vagy előétel az ebédhez. :) Jó étvágyat hozzá!



Megtaláltok a facebook-on is. https://www.facebook.com/konyhaikalandok?ref=hl Várok bármilyen érdekes cikket, videót, receptet, ami ide kapcsolódik. :) Cél, hogy igényes és érdekes gasztroblog készüljön, ahol mindenki talál kedvére valót.

Ínycsiklandozó filmek estére

Az elmúlt két napban nem nagyon tudtam a konyha közelébe kerülni. Ezért, most recept híján néhány kedvenc filmemet írom le, természetesen olyanokat, amiknek közük van a gasztronómiához. :)

Remélem mindenki talál kedvére valót. :) Vacsora közben, vagy után kellemes kikapcsolódás

Ha már blogolás, akkor elsőként a Julie & Julia - Két nő, egy recept

Julie, a harmincas írónő alkotói válságban szenved. Elhatározza, hogy egy év alatt megfőzi az összes receptet, ami Julia Child híres, a francia szakácsművészetről írt könyvében található, és internetes blogban számol be az ezzel kapcsolatos élményeiről. Julia Child élete is megelevenedik, aki a második világháború után Párizsba költözik külszolgálatot teljesítő férjével. Az asszony elfoglaltságot keres és talál is magának. Érdeklődése a francia konyhaművészet felé fordul, felfedezvén, hogy az evés a társadalmi érintkezés egyik formája, és a hozzávaló ételt művészi módon is el lehet készíteni. Julie Powell regényéből.

A legújabb kedvencem Az élet ízei lett.  Nagyon jó filmélmény volt, kellemes, fűszeres, két teljesen különböző kultúra találkozásának története. Csak ajánlani tudom. :)

A festői szépségű dél-francia kisvárosban Madam Mallory (Helen Mirren) éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák a szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő irányításával. Az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak a keze alatt, amivel vendégeit teljesen megbabonázza. De a tökéletes recepthez mindig kell egy izgalmas hozzávaló. És ez most az egzotikus Indiából érkezik.

Következő kedves filmemben, A Provence-i fűszeresben, bár nem központi téma a főzés, mégis szerves része a történetnek. Emellett kicsit körbekalauzol bennünket Provence falvainak mindennapjain.

A harmincas évei elején járó Antoine sok idő után, apja betegségének hírére tér vissza Provence-i szülőfalujába, ahol kénytelen-kelletlen átveszi az öreg üzletét, ami egy lakókocsiba épített mozgó élelmiszerboltot és azzal állandó tanyáról-tanyára való vándorlást jelent. A nagyvárosban eltöltött évek után a falusi élet örömeit lassan felfedező férfi mogorvaságát a mellé sodródó életvidám Claire oldja, akinek gyönyörű mosolya nemcsak a vevőket csalogatja vissza, de a szerelem ígéretét is magában hordozza.

A dán kisvárosban játszódó Babette lakomája bemutatja a közös étkezések szépségét, közösség kovácsoló erejét.

Férje és fia elvesztése után, Babette elszökik a polgárháború által feldúlt Franciaországból. Egy kis dán faluba érkezik, ahol két nővér, Filippa és Martine házában talál munkát. Az egész település élete vallásos, puritán légkörben zajlik, amelyet a helyi lelkész, a két lány apja irányít. A vallási vezető halála után a nővérek továbbra is szigorú, protestáns elvek szerint élnek. A sors úgy hozza, hogy a francia házvezetőnő nagy mennyiségű pénzt nyer, ezért búcsúvacsorát ad a falu lakosainak, amely az ízek, az elegancia és a harmónia sajátos remekműve. A fogadás alatt a helyiek fokozatosan újra felfedezik az élet örömét és konyhaművészet titkait.

Gyerekkorom első emlékezetes "evős" filmje a Veri az ördög a feleségét, fanyar társadalom kritika, igazi magyaros sütéssel, főzéssel fűszerezve.

Augusztus 20., valahol a Balaton-felvidéken. A vasutascsalád hatalmas sürgés-forgás közepette készül a nagy napra: pesti rokonuk jön vendégségbe, nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és annak családjával. Itt a soha vissza nem térő lehetőség, hogy bávatag gyermekeiket remek álláshoz juttassák. Kajtárné, a háziasszony lucullusi lakomát rendez, gőzölögnek a levesek, illatoznak a húsok, csurran a házipálinka, csakhogy mégis hiba csúszik a számításba: a magas vendég, Vetró elvtárs, a munkásmozgalom veteránja, mára gyomorbajos, aszkétikus funkcionárius, aki meglehetős idegenséggel tekint a terített asztalra.

Ha már gasztrofilmek, nem maradhat ki Louis De Funes klasszikusa, a Szárnyát vagy combját sem.

Az ismert, hatvanéves éttermi kritikus, Charles Duchemin pályafutása csúcsán a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Előtte azonban még el akarja készíteni híres éttermi kalauzának utolsó kiadását, illetve át akarja adni fiának, Gérardnak tudását és szakmai tapasztalatát. A fiúnak azonban esze ágában sincs édesapja nyomdokaiba lépni és titokban vándorcirkuszt alapít, amelyben bohócként lép fel. Charles-nak más gondjai is akadnak: legnagyobb ellensége, Jacques Tricatel gyorséttermi birodalmával forradalmasítani akarja a francia gasztronómiát. A férfi megpróbálja ellopni az éttermi kalauz utolsó kiadását, hogy titokban megszerezhesse a rosszul minősített vendéglátó egységeket.

Végül egy animációs film. A L'ecsó igazán a főzés szeretetéről szól. 

Remy, a patkány kölyökkora óta annak jegyében élt, hogy felnőve majd séfként dolgozhat az egyik párizsi étteremben. Hiszen a konyhai példaképe, Auguste Gusteau is megmondta, hogy "mindenki főzhet". A gyakorlat azonban mást mond. Remy a saját bőrén tapasztalja meg, milyen veszélyt jelent egy magafajtának, ha felfedezik a konyhában. Amikor úgy tűnik, hogy álma végképp szertefoszlik, onnan kap segítséget, ahonnan a legkevésbé sem várná: egy kétlábútól. Igaz barátra talál Linguiniban, az étterem szégyenlős, kirúgás szélén álló szemetes fiújában.

forrás: port.hu